Közös nyilatkozatot adott ki az Apple és a Samsung, amelyben bejelentik, hogy visszavonják az egymás ellen benyújtott kereseteket világszerte minden országban, kivéve az Egyesült Államokat. Ilyen perek folytak máig Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Olaszországban is. A most bejelentett kiegyezésnek semmilyen licencmegállapodás nem része. Ugyan a szabadalmi perek hagyományos lezárása egy teljes vagy korlátozott keresztlicencelési megállapodás, ez ezúttal elmarad, egyik cég sem ad hozzáférést szellemi tulajdonához a másiknak.

A bejelentéssel hatalmas lépést tett a két cég arrafelé, hogy kihátráljon a rendkívül költséges, globális szabadalmi háborúból és rendezze viszonyait. A háború ugyanis teljesen, tökéletesen eredménytelennek bizonyult mindkét oldalról: az Apple nem tudta megállítani a Samsung drámai előretörését az okostelefon-piacon és kártérítést is csupán az amerikai bíróságon tudott kiharcolni. De még e kártérítés mértéke is messze elmarad attól az összegtől, ami a Samsung számára visszatartó erővel rendelkezne.

Az Apple-Samsung kiegyezés már a kaliforniai cég második lépése a Steve Jobs-féle szabadalomháború (“termonukleáris háború”) lezárására. Májusban a cupertinói cég a Google-lal (és annak leányvállalatával, a Motorola Mobility-vel) egyezett meg a perek lezárásáról, keresztlicencelési megállapodást a szereplők akkor sem kötöttek. Az Apple-Samsung kapcsolatban is volt már előjele a feszültség csökkenésének, a két cég júniusban az amerikai kereskedelmi bizottsághoz benyújtott (kitiltást célzó) keresleteit vonta vissza egymás ellen.

A dél-koreaiak számára a perek szintén kudarcnak bizonyultak, azokat ugyanis nem sikerült gyorsan és kis veszteséggel lezárni, a szórványosan meghozott kitiltó ítéletek (amelyek rövid idő alatt hatályon kívül is kerültek) pedig jelentős zavarokat tudtak okozni a globális logisztikai láncban. A Samsung igyekezett saját nehézfegyvereit, a kommunikációs szabványokban használt FRAND-köteles szabadalmakat is bevetni egyes perekben az Apple ellen. A gyakorlatra az EU azonnal lépett antitröszt-eljárást helyezett kilátásba a gyártó ellen, az ügy végén öt éves moratóriumot vállalt a dél-koreai gyártó.

Az elhúzódó pereskedés mindkét cég renoméjának ártott. A nagyobb vesztes valószínűleg a Samsung volt, a “szolgai másolás” vádja (különösen az azt visszaigazoló amerikai bírósági ítélet fényében) ráégett a cégre. Az Apple sem került ki jól a mérkőzésből, a perek során nyilvánosságra kerülő levelezések (köztük Steve Jobsé) nem vetettek jó fényt a vállalatra.