Az internet ideális terepet biztosít a hamis gyógyszerek terjedésének, az ezzel foglalkozó iparág pedig jövedelmezőbb, mint a kábítószer-kereskedelem. Világszerte minden tizedik készítmény hamis, de Afrikában, ahol a legsúlyosabb a helyzet, a gyógyszerek 30 százaléka nem valódi.

Az a szerencsésebb eset, amikor a hamisítványban nincs hatóanyag, de találtak már szennyezett összetevőkből tiltott gyógyszerhatóanyagokból álló készítményt is, más tablettákban pedig téglaport, krétaport és patkánymérget mutattak ki.

Baj lehet az ártalmatlannak látszó, recept nélkül kapható étrend-kiegészítőkkel is, amelyek lényege, hogy koncentráltan tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb élettani hatású anyagokat. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa hangsúlyozta, azt tapasztalják, hogy a bejelentett készítmények száma egyre nő, és azon belül a kifogásolt szerek száma is – ezek aránya ma 30 százalék körül mozog. Az ÁNTSZ kétszázötven étrend-kiegészítőt pedig kitiltott a forgalomból.

Az OÉTI akkor kifogásol egy étrend-kiegészítőt, ha olyan anyag van benne, amelyet élelmiszer nem tartalmazhat. Az sem megengedett, hogy a reklámja, ismertetője azt állítsa, a termék meggyógyít, megelőz „minden” betegséget, hiszen az étrend-kiegészítő nem orvosság, hanem élelmiszer. Ennek ellenére a fogyasztók jelentős része bedől az gyógyító erőre tett ígéreteknek – tette hozzá.

Az is probléma, hogy az étrend-kiegészítők több mint kétharmada ma már nem vitamint és ásványi anyagot tartalmaz elsősorban, hanem különböző növényeket és növényi részeket – így fordulhat elő, hogy szennyeződések kerülnek a készítményekbe. Az OÉTI-nek a vonatkozó negatív listája már négyszáz növényt tartalmaz, amelyek nem lehetnek benne étrend-kiegészítőkben, vagy csak bizonyos mennyiségben.

Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője kiemelte, a gyártóknak ugyan bejelentési kötelezettsége van az étrend-kiegészítőkről, de az OÉTI ezeknek csak a címkéjén szereplő összetevőket nézi, analitikai vizsgálatot nem végez a termékeknél. Nagyon gyakran azonban nem azt tartalmazz a készítmény, ami a csomagolásán fel van tüntetve.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkatársa hozzátette, idén júniusban nemzetközi akció keretében az Országos Gyógyszerészeti Intézet több étrend-kiegészítőt és gyógyszert is vásárolt próbaképp az internetről, és mindegyik termék hamis volt.

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala a téma kapcsán közölte: Magyarországon közforgalmú gyógyszertárak végezhetnek legálisan internetes gyógyszerértékesítést, ha honlapjaik címét legkésőbb a tevékenység megkezdésekor bejelentették az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak. Amennyiben a vásárló jegyzékben megtalálja azt a gyógyszertárat, amelytől gyógyszert kíván interneten keresztül rendelni, biztos lehet abban, hogy a gyógyszertár e célú tevékenysége folyamatos hatósági ellenőrzés alatt van. A hatósági ellenőrzés kiterjed a gyógyszer beszerzési forrására, a gyógyszer kiadás szakszerűségére és az azokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész vezetésére.