A végső szabályzat tartalmaz egy átfogó elemzést arról a válaszról, amely a jogszabály véleményezési időszakában ezzel kapcsolatban megszületett és véget vet a spekulációknak, melyek szerint a szabályzat hatálya kiterjedne az USA védelmi minisztériuma által felhasználni kívánt, nem elektronikus alkatrészekre is, olvasható a securingindustry.com-on.

Eközben felülvizsgálják a hamis és gyanús alkatrészekre vonatkozó definíciókat is, hozzátéve, hogy ezekben az esetekben szándékos megtévesztésnek kell megvalósulnia. Ezzel elkerülhető lesz, hogy nem szándékos gyártási vagy minőségi hibákkal is foglalkozzon a szabályzat. Bevezetésre kerül még az “elavult alkatrész” fogalma is.

A szabályzat megemlíti azt is, hogy hitelt érdemlően és minden kétséget kizáróan bizonyítani kell a gyanús alkatrészek eredetét és irányvonalakat vázol fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne aktiválni a detektálásra, az elkerülésre, a bejelentésre és karanténba helyezésre vonatkozó kötelezettségeket.

Kikerül a definíciók közül a “törvény által engedélyezett forrás” is, helyette lista készül a megbízható gyártókról.

Vitathatatlanul az a legfontosabb módosítás, hogy a végső verzió – most először – egy formális követelményt is tartalmaz, amely szerint a beszállítók kockázat-alapú eljárásokat vezetnek be a hamis alkatrészek felderítésére,  kiiktatására és követhetőségére azokban az esetekben, amikor az alkatrészek a hadsereghez kerülnének.

A védelmi minisztérium nem ír részletesen a követőrendszerekről, de a sorozatszámok és egyéni azonosítók használata ésszerű megoldás lehetne.

A beszállítóknak akkor is ezeket a kockázat-alapú rendszereket kell használniuk, ha alvállalkozókkal szerződnek és kötelezettséget vállalnak a követelmények teljesítésére a szövetségi beszerzési pályázaton való részvételekor is.

A szabályzat május 6-án lépett hatályba, a beszállítók  pedig azonnali hatállyal kötelesek voltak eleget tenni az abban foglalt kötelezettségeknek.

Fontos kérdés az is, hogy a változások hogyan érintik majd a beszállítókat. Nem tudni, hogy ezek milyen anyagi kockázatokat jelentenek majd számukra, és hogy lesznek-e olyanok, akik egyenesen eltűnhetnek a piacról. Egy biztos: az Applied DNA Sciences nevű cégnek jól jöttek a változások, mert botanikai DNS jelzéseiket 28 beszállító is használja a hamisítványok kiszűrésére.