A kerekasztal beszélgetéseket megelőzően a konferencia első napján a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért szervezet részéről dr. Horváth Péter bejelentette, hogy egy új, a magyarországi zeneipar nemzetgazdasági jelentőségét felmérő, átfogó kutatást fognak készíteni. A szekcióbeszélgetések közül kiemelendők a magyar zenei repertoár helyzetéről, esélyeiről, az élőzene jövőjéről és a Cseh Tamás Program elindulásáról szóló eszmecserék.

A magyar zenei repertoár helyzetéről, esélyeiről és az export lehetőségekről tartott kerekasztal beszélgetésen szóba került a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben szabályozott magyar zenei kvóta, amely a résztvevők egybehangzó véleménye szerint jó hatással volt a jogdíjbevételekre, ám a „magyar zene” törvényi definíciója egyes vélemények szerint korrekcióra szorul, hiszen a hatályos szabályozás kizárja a kedvezményezetti körből az idegen nyelven írt műveket.

 Az élőzene jövőjéről szóló panelbeszélgetés témája a koncertezés, koncertszervezés volt. A résztvevők rámutattak arra, hogy a letöltések miatti bevételkiesést a művészek koncertezéssel próbálják pótolni. Brády Márton (a Showtime Budapest ügyvezető igazgatója) kiemelte, hogy kb. 2007-ben indult el az a folyamat, melynek következtében ma egy szupersztár jövedelmének 5-8%-át teszik ki a lemezeladásokból származó bevételek, amelyek korábban a bevételük 55-60%-át képezték. Gerendai Károly (Sziget, Music Hungary konferencia főszervező) elmondta, hogy a nagy előadók manapság szívesebben lépnek fel fesztiválokon, mint adnak önálló koncertet stadionokban, ugyanis kevesebb költségráfordítással nagyobb bevételt tudnak így elérni. Az elmúlt tíz évben megötszöröződött Európában a fesztiválok száma – a sztár zenész pedig azt a rendezvényt választja, amely többet fizet neki – így nőttek az előadók gázsija is. Az export témájához kapcsolódóan pedig kiderült, hogy a magyar zenekarok (a magyar szövegekkel dolgozók is), teltházas turnékat tudnak lebonyolítani külföldön a magyar lakosság kivándorlása következtében. Gerendai üdvözölte, hogy a kedvezményes áfakulcs most már a könyvek mellett a koncertjegyekre is kiterjed bizonyos körben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar előadók sikeréhez elsősorban a háttérszakmák képzésére, megerősödésére, profizmusára van szükség.

Az egyértelműen a legtöbb érdeklődőt vonzó beszélgetés központi témája az ún. Cseh Tamás Program elindulása, illetve a könnyűzene finanszírozásában az állami szerepvállalás kérdése voltak. A Cseh Tamás Program elindítását május 12-én jelentette be Balog Zoltán kultúráért felelős miniszter, a program lebonyolítója a Nemzeti Kulturális Alap lesz. A támogatások forrása a szerzői jogi törvény 2013-as módosítása alapján az üreshordozókat terhelő szerzői jogdíjak 25%-a, amelyet a közös jogkezelő szervezetek az NKA-nak utalnak. Dr. Szinger András (az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója) elmondta, hogy 2014-ben 1.229.250.086 Ft-ot fog átutalni az Artisjus az NKA részére ebből a forrásból, ám eredetileg 900 millió Ft. volt a becsült összeg. Erre reflektálva L. Simon László (író, költő, szerkesztő, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának alelnöke) megjegyezte, hogy ez esetben semmi akadálya nincs annak, hogy ne 400 millió Ft-tal, hanem nagyobb összeggel induljon a program, erre pedig javaslatot is tesz a miniszternek.