Oroszi László vs adidas

Tizenkét éve pereskedik az adidas ellen egy magyar feltaláló, s bár Oroszi László több részsikert elért, eddig egy fillért sem kapott az ötletét lenyúló multicégtől. Az ő példája is azt mutatja: hosszú és kimerítő harc elé néz, aki nekimegy egy óriásvállalatnak. Oroszi László egyik szeme még sír, a másik már nevet. Az úgynevezett „irányítósávos futballcipő” váli feltalálója jogerősen pert nyert az adidas ellen. A bíróság szerint a sportszergyártó cég eltulajdonította az irányítósávos futballcipő ötletét. Ám a végjáték még csak most következik. Újabb per indul, amelyben a kártérítés nagyságáról döntenek.

Losonczi Áron vs Heidelbergcement AG

Nem Oroszi az egyetlen feltaláló, aki harcolni kénytelen saját ötletéért. Losonczi Áron az üvegbeton atyjaként vált ismertté itthon. A feltaláló a Heidelbergcement AG ellen 2009-ben megnyert szabadalombitorlási per után ismét jogerősen nyert egy eljárásban, amelyet a fényáteresztő beton európai szabadalma ellen indítottak olyan cégek, amelyek sajátjukként kezelték az eljárást. Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának müncheni ülésén ötórás tárgyalás után döntöttek: az üvegbeton Losonczi Áronhoz köthető európai szabadalma maradt érvényben.

Felföldi József vs Unistraw

Eddig tízmillió forintot költött igaza bizonyítására egy debreceni üzletember. Felföldi József 1997-ben fejlesztette ki a tej ízesítésére képes szívószálat, amellyel tarolt a világpiacon. Egy ausztrál cég, az Unistraw azonban megjelent egy hasonló termékkel. Több országban is beperelték Felföldi cégét, mondván, lenyúlta a találmányukat. Ami érdekes: a spanyol és a német bíróság Felföldinek adott igazat, a magyar Főváros Bíróság viszont az ausztráloknak. Bár a debreceni üzletembert kétmilliárdos veszteség érte, a küzdelmet nem adta fel, továbbra is harcol az igazáért a bíróságon. Közben felállt a padlóról, ma már újra sikeres a cége.

Norihiko Saito vs Apple

Egy japán feltaláló az Apple ellen indult harcba, méghozzá sikerrel. Norihiko Saito 101 millió dollárt követelt a cégtől, mondván: az iPodon lévő tárcsás tekerő nagyon hasonlít az ő évekkel ezelőtt szabadalmaztatott ötletéhez. A bíróság végül összesen hárommillió dollárt ítélt meg Saitónak.

Katerina Plew vs Victoria’s Secret

Egy 38 éves New York-i anyuka, Katerina Plew nem tudott mit felvenni pánt nélküli ruhája alá, amikor hármas ikrei keresztelőjére készült. A nő állítja: ekkor fogant meg a fejében a százféleképpen hordható melltartó ötlete. A variálható pántú darabot 2004-ben levédette. Amikor azonban rájött, milyen költséges lenne legyártani a melltartót, felkereste a Victoria’s Secret fehérneműcéget. A nő állítja: a világhírű vállalat lenyúlta az ötletét, és most pereskednek.

Költséges háborúk

Dr. Krajnyák András, a szabadalmi ügyekre is szakosodott Dr. Krajnyák&Társa Ügyvédi Iroda vezetője lapunknak úgy vélekedett: ritkán fordul elő, hogy egy feltaláló, egy magánszemély pert indítson egy multinacionális cég ellen. – Az ilyen perek közös jellemzője ugyanis, hogy az eljárás hosszadalmas és igen költséges – magyarázta a jogász. – A nagy cégek jogászok és szakértők sokaságát mozgósítják ilyenkor. Többnyire azonnal visszatámadnak, kérik a bitorlási per felfüggesztését, és az összes irányból megvizsgálják a szabadalmat, kérik annak törlését. Megpróbálják bebizonyítani, hogy az valójában nem is újdonság, nem alapult feltalálói tevékenységen – tette hozzá Krajnyák, aki szerint a felperes költségeinek megsokszorozódását eredményezheti, ha a feltaláló kiterjeszti igényeit a területi oltalom alatt álló szabadalma nemzetközi oltalom alá helyezésére. A felperesnek ugyanis ilyen esetekben minden egyes, a találmányát forgalmazó országban külön-külön kell pert indítania.

Szabadalmi bejelentések

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke úgy nyilatkozott, 2013-ban 701 esetben nemzeti szabadalmi bejelentés érkezett a hivatalhoz, melyek átfutási ideje átlagosan két és fél év. Ám ha a bejelentő lemond arról, hogy bejelentését 18 hónapig titokban tartsa, és korábbi közzétételt kér, akár egy éven belül is lezárulhat az engedélyezési eljárás.

Húsz évig oltalmaz

A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége azonban nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb húsz évig lehet érvényes, és csak abban az országban, amelyben engedélyezték.