A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ebben az évben szakmai partnerként kezdeményezője és szervezője volt az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár programjának részét képező, műtárgyhamisítási témájú kerekasztal-beszélgetésnek.

A kerekasztalt Véronique Wiesinger, a párizsi Annette és Alberto Giacometti Alapítvány igazgatójának és vezető kurátorának részvétele avatta nemzetközivé. A rendezvény magyar résztvevői Csillag Péter hagyatékkezelő, a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum vezetője, Einspach Gábor igazságügyi szakértő, Kishonthy Zsolt, a MissionArt Galéria vezetője és dr. Kármán Gabriella, a HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője voltak; a beszélgetést Emőd Péter művészeti szakíró, a munkacsoport tagja vezette.

A kerekasztal  elsősorban arra volt hivatott, hogy tudatosítsa a műkereskedőkre és a műgyűjtőkre leselkedő növekvő veszélyeket, melyekkel a kortárs műveket vásárlók általában kevésbé vannak tisztában, mint azok, akik régi vagy modern mesterek munkáit gyűjtik.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legjobb védekezés a megelőzés, azaz többek között olyan szakmai követelményrendszer kialakítása és érvényesítése, valamint olyan szűrők beépítése, melyek megakadályozzák, hogy hamisítványok kerüljenek be a műkereskedelem legális csatornáiba. Többen óvtak ugyanakkor attól az illúziótól, hogy a hamis művek teljesen kiiktathatóak. Több résztvevő hangsúlyozta azt is, hogy a jogi szabályozás fontos, de nem adhat választ minden problémára, már csak azért sem, mert a műtárgypiac globalizálódása a hamisítást is nemzetközi üzletággá fejlesztette, így sokszor nem is annyira a megfelelő jogszabályok hiánya, hanem az egyes nemzeti szabályozások eltérő, esetenként egymásnak ellentmondó jellege jelenti a fő gondot. Magukkal a hamisítókkal szembeni fellépést gyakran megnehezíti, hogy a megtévesztési céllal készült művek nem abban az országban születnek, ahol piacra kerülnek.

A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy Franciaország a jogi szabályozásban előbbre tart, mint Magyarország, ugyanakkor a hamisítás elleni fellépésre hivatott intézmények, szervezetek rendszerében sok a hasonlóság, ami a későbbi együttműködéshez is kedvező feltételeket teremt. A kérdések jó alkalmat adtak arra is, hogy dr. Kármán Gabriella bemutathassa a HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának tevékenységét.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hamisítványok kiszűrésében kulcsszerepe van a szakértőknek, az igazán jól képzett szakértők száma azonban sajnos alacsony. Magyarországon szakértő ügyben további problémát jelent, hogy a piac szűk volta miatt a szakértők nem tudnak igazán elmélyülni egy-egy műfajban, korban, vagy stílusirányzatban, lényegében „polihisztornak” kell lenniük.

Az eredetiségigazolásban nagy felelősség hárul a hagyatékokat gondozókra is. A Giacometti-alapítvány ennek a felelősségnek a tudatában nem mond le a legtöbbet hamisított művészek közé tartozó Alberto Giacometti művei eredetiségének elbírálásáról, számos más alapítvány azonban menekül e feladat elől, miközben ezzel csak a döntés megszületésének útját hosszabbítják meg, hiszen ha egy-egy vitás kérdés bíróság elé kerül, nekik kell állást foglalniuk. Az anyagi kockázatok miatt szükség lenne arra, hogy minden szakértőnek legyen kötelezően felelősségbiztosítása.

Nehezíti a hamisítványok kiszűrését az is, hogy Magyarországon számos ismert művésznek nincs még monográfiája, œuvre-katalógusa. Mindkét országban problémát okoz a témakörben érintettek egységes fellépésének hiánya; számos kérdésben a műkereskedői szakma és a szakértők is megosztottak.

Elhangzott az is, hogy az alaposság és a gondosság nemcsak a műpiac eladói, közvetítői oldalától várható el, hanem a „gyártói” oldaltól, azaz a művészektől és a „fogyasztói” oldaltól, vagyis a műtárgyak vásárlóitól, a gyűjtőktől is. Előbbiek esetében ez műveik pontos dokumentálását és hozzáférhetővé tételét jelenti elsősorban, a vásárlóknál pedig azt, hogy mielőtt döntenek, ismerjék meg alaposabban a kiszemelt művészek munkásságát, tájékozódjanak piaci áraikról, kétely esetén igényeljenek szakértői segítséget. Nem mindegy az sem, milyen csatornát választanak a vásárláshoz; figyelmes tájékozódással a kétséges ajánlatok többsége általában könnyen kiszűrhető.

A HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoport ezzel a rendezvénnyel egy év alatt harmadszor lépett ki a szélesebb nyilvánosság elé; a korábbi állomások a tavaly év végén az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának székházában rendezett konferencia és az illegális nemzetközi műkereskedelemről idén nyáron a budapesti Francia Intézetben tartott tanácskozáson bemutatott prezentáció voltak.

Egy lehetséges magyar-francia együttműködés körvonalai a műtárgyhamisítás elleni harc terén már a nyári konferencián kirajzolódtak; a mostani kerekasztal pedig egy újabb szállal gyarapíthatja a kapcsolatokat, köszönhetően Wiesinger asszony azon bejelentésének, hogy a Giacometti alapítvány örömmel működik együtt a műtárgyhamisítás elleni harcban érintett érdekelt magyarországi intézményekkel és szervezetekkel.

Háttér-információ

Húsz országból közel 100 kiállító érkezett a  2013. november 28. és december 1. között harmadik alkalommal a Millenárison megrendezett Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásárra.

Az esemény, amely Magyarország egyetlen, Kelet-Európa legjelentősebb, és Európa legdinamikusabban fejlődő kortárs képzőművészeti vására, 21 ezer fő feletti látogatót vonzott. Budapest ezzel a látványos sikerrel Európa egyik jelentős kortársművészeti központjává vált, és csatlakozott a művészeti vásárvárosok elit klubjához. A vásárra számos jelentős nemzetközi szakember, gyűjtő és műkedvelő között ellátogatott egyebek mellett Adrian Brody Oscar-díjas filmszínész, Véronique Wiesinger, a Giacometti Alapítvány igazgatója, valamint olyan világhírű alkotók, mint Antonio Muntadas média- és Sylvia Plachy fotóművész. (Art Market sajtóközleményből)