Kattintson és hallgassa meg a műsort!
Sárközi Alexandra a NAV bűnügyi szóvivője és egy névtelenséget kérő pénzügyi nyomozó először nyilatkozott a témában a sajtónak arról, milyen eredményeket tud felmutatni a Bűnügyi Főigazgatóság 2011-ben alakult Információtechnológiai Osztálya. A műsor harmadik vendége Horváth Péter, a ProArt a Szerzői Jogokért igazgatója volt, aki a jogosultak szemszögéből szólt hozzá a szerzői jogokat sértő tartalmak kérdéséhez.
Nem csak az előadókat és a kiadókat éri kár az illegális letöltéssel: a szerzői jogokból érkező összegek a hazai GDP több mint 7 százalékát teszik ki, a torrent ezt a közös bevételt csapolja meg. Az adóhatóság a megosztó oldalak maradékát is szeretné felszámolni, a civil felhasználókat azonban nem bünteti, hangzott el a műsorban.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Információtechnológiai Osztálya a 2011-es intézményi integráció óta foglalkozik a szerzői és szellemi tulajdonjogok internetes megsértésével. A speciális egység feladatai közül a folyamatos monitorozás és felderítés, a jogsértő oldalakkal szembeni nyomozások lefolytatása, valamint a helyszíni intézkedések emelkednek ki. A nyomozás a jogtulajdonos bejelentése vagy az intézmény saját felderítése alapján indulhat. Az osztály nyomozója elmondta, 2011 óta 14 kiemelt ügyben tettek vádemelési javaslatot, a szerzői ügyek száma évente a háromezret is meghaladhatja. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője kiemelte, az idei évben 7 nagyobb, szerzői jogsértésre specializálódott bűnözői csoport ellen éltek vádemelési javaslattal.
Minden szerzői jog által védett mű megosztása jogsértést jelent, ennek ellenére nem cél a letöltő kriminalizálása, az elbírálásnál egyedileg kell mérlegelni a megosztás körülményeit. A NAV nyomozója 3 főbb jogsértési típust nevezett meg: az ftp-rendszerű, a torrentes, továbbá a linkelős vagy streamelős oldalakat. A kategóriákat a technológia, a megosztás módszere különíti el. „Amennyiben nincs jövedelemszerzés, vagy biztosított a szabad felhasználás, nem beszélhetünk bűncselekményről. A hivatal nem a felhasználókat és a letöltőket bünteti, hanem a megosztókat kriminalizálja. Erre azért van szükség, mert az internetes megosztások komoly vagyoni károkat okoznak a szerzőknek és közvetetten a nemzetgazdaságnak is” – emelte ki a negatív hatásokat a nyomozó.
„Az egyszerű otthoni felhasználó nem fog büntetőeljárás alá esni, a jogszabály ezt nem teszi lehetővé. Igaz, hogy a fájlcserélésnél már felmerül a megosztás ténye, azonban itt a mennyiség alapján kategorizáljuk az esetet” – hangsúlyozta a nyomozó. Kiemelte, a vizsgálatok fókuszában a komolyabb megosztók, a torrent szerverek működtetői, és az úgynevezett premierfilmeket kiszivárogtató releaser csoportok állnak.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért civil szervezet 2004 őszétől segíti a kalózkodás elleni fellépés koordinálását. Horváth Péter igazgató elmondta, napjaink technikai lehetőségei nagyon megkönnyítik a felhasználók helyzetét. „Fontos kiemelni, hogy az illegális letöltéssel az alkotót jelentős kár éri, megvonják tőle a megérdemelt anyagi és erkölcsi megbecsülést. A jogsértő források használatával elapadnak az anyagi források, nem lesznek források újabb tehetségek és alkotások finanszírozására”.
A felmérések szerint a felhasználók tisztában vannak az illegális források használatával, azonban a közvetett károkkal már kevésbé – hangsúlyozta Horváth Péter. „A filmek, könyvek vagy zenei albumok megjelenése egy kidolgozott stratégia mentén történik. Az idő előtti kiszivárogtatással összeomlik a felépített terv, sok ember munkája veszik kárba. A Hamisítás Elleni Testület éves felmérése szerint a szerzői jogi iparágak 7 százalék fölötti hozzájárulást adnak a magyar GDP-hez. Ez a munkahelyek tekintetében azt jelenti, hogy minden második-harmadik családban egy tag jövedelme érintett. Éppen ezért legalább szándékosan nem szabadna kárt okoznunk egymásnak. Az illegális megosztások ugyanis szándékos cselekmények – nem csak egy kattintással történnek.”
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság speciális osztálya megalakulásakor 30, sms-sel működő ftp-oldalról szerzett tudomást. Az elkövetési érték, azaz az okozott kár 5 milliárd forint körül mozgott, a megosztott azonosított jogvédett művek száma 50 ezer felett volt. A központi nyomozócsoport működésének köszönhetően 2013-ra eltűntek ezek az oldalak, csak pár belső körös, meghívós oldal maradt hátra. A pénzügyi nyomozók jelenlegi célja a torrent oldalak és a nagyobb megosztók elleni fokozottabb fellépés.
A release csoportok felszámolása komoly feladat, hiszen működésük hatással van Magyarország nemzetközi megítélésére is. Horváth Péter kiemelte, 2-3 évvel ezelőtt egy amerikai sikerfilm magyar kamerás kalózfelvétele járta be a világot. Az eset miatt egy nagy stúdió több héttel csúsztatta el a magyarországi filmpremiereket – ezzel jelentős károkat okozott a magyar nézőknek, mozisoknak és a magyar gazdaságnak, továbbá az ország nemzetközi megítélésének. A döntés érintette a magyar bevételeket és munkahelyeket, valamint a stúdiók kapacitását is. „Hazánk szerepelt az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi hivatalának szellemi tulajdonokkal kapcsolatos rangsorán. A befektetők által követett listáról a NAV munkájának köszönhetően 2010-ben kerültünk le.” – a vendég hozzátette, a hivatal eredményes munkája akadályozta meg tavasszal a kilátásba helyezett újabb 6 hetes premiercsúsztatást is.
A megváltozott fogyasztói szokásokhoz szerencsére egyre jobban igazodnak a piaci szereplők: a zenei és a filmes szolgáltatók egyre több legális szolgáltatást indítanak el. Horváth Péter példaként a dalok.hu-t, a songo.hu-t, a Deezer-t, valamint az iTunest emelte ki. „Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy legális forrásból, jó áron érje el dalokat, zenei albumokat..” – Horváth hozzátette, a filmek esetében a folyamat elején járunk, azonban a legnagyobb hazai internet szolgáltatóknál már működnek az otthoni legális on-line filmnézést lehetővé tevő szolgáltatások.
Az internetes jogsértés elleni fellépés hatékonyságának növeléséhez el kell érni, hogy a kereseti oldal legális forrásokat válasszon. A jogtulajdonosok haladnak a korral, így egyedül a felhasználó felelőssége, hogy az illegális vagy a legális forrást választja. Sárközi Alexandra csatlakozott Horváth Péter véleményéhez, kiemelte, az illegális tartalmak, letöltések társadalmi megítélését kell megváltoztatni.
Forrás: HENT, Orientpress hírügynökség
Nyomtatás