Az elmúlt évtizedben az ország gazdaságának növekedésével együtt járt a hamisító-szektor bővülése is, aminek az elmúlt években próbáltak már gátat szabni. Azért, hogy új lendületet adjon a helyi iparnak és kereskedelemnek, valamint hogy megőrizze a nemzetközi kereskedelemben megszerzett kulcsszerepét, a török kormány jogalkotási napirendjének élére helyezte a szellemi tulajdonjogok védelmét, írja a securingindustry.com. Ezen kívül jelentős erőket mozgósítanak azért, hogy a határaikon megállítsák a beérkező hamis és kalóz cikkeket.

Idén már hatályba lépett egy olyan módosítás, amely szerint a szellemi tulajdonjogok birtokosai online nyújthatják be vámfigyelési kérelmeiket a vámhivatalnál. Ez az újítás segítséget jelent a szellemi tulajdon birtokosainak és a Törökországban működő gyártóknak is, és mintául szolgálhat több fontos, feltörekvő piac számára is. Az új rendszerrel a kérelmek gyorsabban benyújthatók és a kérelmezők által könnyebben is követhetők. Kérelem előterjesztésére a helyi szellemi tulajdonjogok jogosultjai és/vagy képviselőik jogosultak, a kérelemben kötelező török igazolvány számot feltüntetni és elektronikus aláírással kell azt ellátni. A külföldi szellemi-tulajdonjogok jogosultjai is benyújthatják igényeiket elektronikus aláírás használatával a következő mellékletekkel együtt:

  • A szellemi tulajdonjog fennállását igazoló dokumentum
  • Részletes és pontos technikai leírás a szóban forgó árukról
  • Információ arról, hogy milyen jellegű jogsértések jellemzőek az adott áruval kapcsolatban és annak meghatározása, hogy hogyan lehet az eredetit megkülönböztetni a hamisítványoktól
  • Képviselői meghatalmazás
A Vámigazgatóság a benyújtástól számított 30 napon belül e-mailben értesíti a kérelmezőket kérelmük elfogadásáról. Annak ellenére, hogy a kérelem elbírálásáról az ügyintéző saját belátása szerint dönt, szinte valamennyi ilyen kérelem elfogadásra kerül egy 1 éves időtartamra. Az új rendszer legnagyobb előnye, hogy a szellemi tulajdon jogosultjainak már nem kell minden vámkirendeltségnek elküldeni kérelmeiket, a központosított rendszer kevesebb időt, energiát és munkát igényel, ezáltal is növelve a szellemi tulajdonjogok által biztosított oltalom hatékonyságát.

További előrelépést jelent az is, hogy a Vámigazgatóság a szellemi tulajdonjogok birtokosaival ugyanezen az elektronikus rendszeren keresztül léphet kapcsolatba, így a jogosultak perceken belül értesülhetnek az ideiglenes lefoglalásokról, míg korábban ez napokig eltartott, mert az értesítéseket postán küldték ki.

Annak ellenére, hogy az új rendszer összhangba hozta a török vámhatóság rendszerét a nemzetközi követelményekkel, azt azonban még nem lehet tökéletesnek nevezni, hiszen csak rövid ideje működik és technikai hibák, valamint a rendszer lelassulása még gyakran előfordulhatnak, csökkentve ezzel a rendszer hatékonyságát is. A hátrányok között lehet említeni azt is, hogy papíron beadott kérvényeket a Vámigazgatóság a jövőben már nem fogadja el, csak az online benyújtás lehetséges.

A cikk szerzője szerint a szellemi tulajdonjogok jogosultjainak is érdeke, hogy minél több információval segítsék a hatóságok munkáját. Minél több információt töltenek fel a rendszerbe (képeket, részletes leírásokat a termékekről) és minél több részlettel szolgálnak arról, hogy tudomásuk szerint kik, milyen útvonalakon, hogyan állítják elő és hová, kiknek szállítják a termékeik hamisítványait, annál nagyobb az esély a sikeres akciókra.

A török kormány ezen a programon kívül más intézkedések bevezetésére is készül a hamisítványok visszaszorítására, ezek között is kiemelt szerep kap egy, a Vámhivatal dolgozói számára tervezett képzés. Ennek során megtanulhatnák, hogy hogyan különböztessék meg az eredeti termékeket a hamisítványoktól és azt, hogy melyek azok a márkák, amelyek a leggyakrabban esnek a hamisítók áldozatául. Elengedhetetlen, hogy a dolgozókat ösztönözzék arra, hogy figyeljenek oda a hamis termékekre.

Fontos azt is kiemelni, hogy az új védjegyrendelet szerint csak az büntetendő, ha valaki előállít, elad vagy eladásra kínál fel hamis árukat. Az ilyen áruk importja, exportja és szállítása ellen viszont sokszor csak úgy tudnak védekezni a tulajdonosok, hogy polgári peres eljárást indítanak az elkövetők ellen, amely lassabb és költségesebb  mint a büntetőeljárásnál.

Összességében azonban elmondható, hogy az új rendszer mindenképpen nagyobb teret biztosít a legálisan előállított és forgalmazott termékek kereskedelmének, míg megakadályozhatja vagy minimalizálhatja a hamis termékek forgalmazását