A hazai FMCG-cégeket képviselő Magyar Márkaszövetség a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában tartotta rendkívüli közgyűlését, melyen első ízben mutatták be a márkaiparág gazdasági jelentőségéről és a tagvállalatok társadalmi szerepvállalásáról készült értékfeltáró kutatás eredményeit. Egyúttal egy hatpontos szakmapolitikai javaslatcsomagot is ismertettek, a kedvezőbb üzleti és szabályozási környezet kialakítása érdekében.

Megnyitó beszédében dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke úgy fogalmazott, a márkaépítés olyan hosszú távú kreatív és produktív folyamat, mely demokratizálja és piacosítja, vagyis széles körben teszi közvetlenül elérhető közkinccsé az egyedi innovációt.

Ács Tamás, a márkaszövetség elnöke ismertette a tagvállalatok hazai beruházásait, munkahelyteremtő képességét, K+F ráfordításait, hazai beszállítói kapcsolatrendszerét és adófizetési mértékét összegző kutatási eredményeket.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a közgyűlésen leszögezte: a márkaszövetség és a kormány céljai, törekvései és érdekei egy irányba mutatnak, hiszen a kormánynak is alapvetése, hogy nincs erős ország erős márkák nélkül, és erős márkák sem jönnek létre egy gyenge országban. A márkaszövetség által a közgyűlésen nyilvánosságra hozott hatpontos javaslatcsomaggal kapcsolatban az államtitkár közölte, hogy a kormány nyitott a konzultációra és kész a szakma képviselőivel áttekinteni a jelenlegi kereskedelmi szabályozást.

A Közgyűlésről készült videóösszeállítást megtekintheti itt.

A Közgyűlésről megjelent sajtóhírek:

A Márkaszövetségről és tagvállalatairól

Beruház és adót fizet

Közel 700 milliárd forintra tehetők a Márkaszövetség tagságának eddigi hazai beruházásai. KSH-adatok szerint az elmúlt 10 év átlagában a belföldi beruházások értéke az összes hazai bejegyzett vállalkozás átlagában 5,3 millió forint volt. A Márkaszövetség tagjai ennek több mint ötvenszeresét, cégenként átlagosan évi 272 millió forintot fektettek be hazánkban.

2011-ben az 56 tagvállalat nettó árbevétele 1 793 milliárd forint volt. Ez cégenként átlagosan több mint harmincmilliárd forintot jelent, ami az összes Magyarországon bejegyzett vállalkozás forgalmi átlagának több mint háromszázszorosa. 2011-ben az erre a kérdésre választ adó 43 tagvállalat összesen 452 milliárd forint adót és járulékot fizetett be az államkasszába, cégenként átlagosan 10,5 milliárd forintot, vagyis a hazai statisztikai átlag 5653-szorosát.

Munkahelyeket teremt és hazai alapanyagot vásárol

A tagvállalatok élen járnak a közvetlen munkahelyteremtésben, továbbá komoly szerepük van a hazai beszállítók piacra juttatásában. 2011-ben a szövetség 56 tagvállalata 98 gyártási hellyel rendelkezett Magyarországon, közvetlenül 22 869 főt foglalkoztatva. Tagcégenként az átlagos alkalmazotti létszám 410 fő, ez az országos átlag 70-szerese.

A vállalatok közvetlen alkalmazotti körükön túl más iparágakat és munkaköröket is erősítenek. Egy márka jó hírének felépítéséhez piackutatók, mérnökök, minőségellenőrök, csomagolóanyag-gyártók, logisztikusok, marketingesek adják hozzá legjobb tudásukat, vagyis a márkaépítésen alapuló üzleti modellnek nagyon magas multiplikátor hatása van.

Tavaly a tagvállalatok összesen 29 308, cégenként átlagosan 598 hazai beszállító partnertől összesen 471 milliárd forint értékben vásároltak alapanyagokat és szolgáltatásokat. A válaszadók beszerzéseik 61%-át hazai szállítóktól vásárolják, több mint egynegyedük a beszerzések 81-100%-át, több mint egyharmaduk a beszerzések 41-80%-át hazai forrásokból szerzi be.

A tagvállalatokról nyert összképet Ács Tamás elnök azzal egészítette ki, etikus és transzparens cégkultúrákat honosítottak meg hazánkban, továbbá 2011-ben a tagság 73%-a rendelkezett társadalmi felelősségvállalási programmal. Minden második ilyen tagvállalat az egészség, a szociális segélynyújtás és a környezetvédelem területén volt aktív. Az ifjúság, a sport minden negyedik, a kultúra és az oktatás minden ötödik társadalmi felelősségvállalási programmal rendelkező válaszadó cég tevékenységi körében szerepelt.

Kedvezőbb szabályozást javasol, határozott intézkedéseket sürget

A rendkívüli közgyűlésen az érdekvédelmi szövetség nyilvánosságra hozta az „Erős márkák, erős Magyarország” című kiadványát is, a gazdasági adatok összegzése mellett egy hatpontos szabályozási javaslatcsomagot is letéve a kormány asztalára. A tagvállalatoknak ugyanis meggyőződésük, hogy a kedvezőbb gazdasági és szabályozási környezet még több értékteremtésre adhatna lehetőséget Magyarországon.

A tagvállalatok gazdaságerősítő, munkahelyteremtő szerepük megőrzéséhez és erősítéséhez elsősorban kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretnének. Rámutattak az élelmiszerek kirívóan magas áfájának problémájára, emiatt iparági számítások szerint évi 130 milliárd forintot húznak ki az áfacsalók az állam zsebéből. Üdvözölnék a hatóságok erőteljesebb szerepvállalását a termékhamisítás elleni küzdelemben, és egységes, hatékony kereskedelmi szabályozást sürgetnek az erőfölényes kereskedelmi gyakorlatok ellen, a beszállítók védelmében.

A Márkaszövetségről

A Magyar Márkaszövetség 1995 óta látja el a hazai FMCG-cégek, a márkás napi fogyasztási cikk-gyártók szakmai érdekvédelmét. A közel 60 nemzetközi és magyar tagvállalat üzleti modellje a márkaépítésen alapul, mert meggyőződésük, hogy az erős márkák és a következetes márkaépítés egyszerre szolgálja a fogyasztók, a nemzetgazdaság és az egész társadalom igényeit. A Magyar Márkaszövetség legfőbb célja olyan üzleti-szabályozási környezet kialakítása, melyben a cégek közti kemény, de tisztességes verseny egyszerre ösztönzi az innovációt és a fenntarthatóságot, ezáltal teremtve maximális értéket a jelen és a jövő fogyasztóinak egyaránt.