Több mint 300 millió forint értékű, főként potencianövelő készítményt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói egy békéscsabai házaspár otthonában tartott házkutatás során. A pénzügyőrök Békéscsaba belvárosában értek tetten egy 55 éves helyi férfit, amint éppen olyan csomagokat adott át a futárszolgálat sofőrjének, amelyekben hamis, a legismertebb potencianövelőre emlékeztető kék tabletták voltak. A házkutatáskor kiderült, a férfi és 56 éves felesége saját lakásukban szexuális vágyfokozó szerek webáruházát működtették. A házaspár, internetes megrendelések alapján Magyarországon, valamint több európai, sőt Európán kívüli országban is forgalmazta a hamis készítményeket.

A razzia során a házaspár otthonában mintegy 206 ezer darab hamis készítmény, a csomagolásukhoz szükséges kis papírdobozok, hamisított hologramok és magyar nyelvű használati utasítások kerültek elő.

A kirívóan súlyos gyógyszer-hamisítási eset kapcsán a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kérdésére a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet – Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI-OGYI) szakértői jelezték, a békéscsabai házaspár által értékesített készítmények fogyasztása komoly egészségügyi kockázatot jelentene a vásárlókra nézve, hiszen sem minőségük, sem hatásuk, sem gyártási körülményeik nem ismertek. A szakértők hangsúlyozták, saját egészségét teszi kockára az, aki nem azonosítható, nem engedélyezett és nem ellenőrzött helyről szerzi be gyógyszerét. Hozzátették, a hamis/illegális gyógyszer alkalmazásakor számolni kell a várt hatás elmaradásával, a szennyezések, vagy ki nem vizsgált hatóanyagok okozta toxikus hatás kialakulásával, mely esetleg csak jóval a gyógyszer bevétele után jelentkezik. Mint mondták, a legszélsőségesebb esetben a hamisítvány akár halált is okozhat.

A GYEMSZI-OGYI tájékoztatása szerint a hamisított gyógyszerek összetételük vagy eredetük tekintetében térnek el a deklarálttól: gyakorta egyáltalán nem, vagy a feltüntetettnél kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, de előfordul, hogy a feltüntetett hatóanyagok mellett, helyett más, esetleg hatóság által soha nem engedélyezett hatóanyagokat mutatnak ki ezekben.

A hamisított termékeket minden esetben illegális készítménynek kell tekinteni, de az illegális termékek köre túlmutat a hamisított készítményekén, és az olyan termékeket is felölel, amelyek az adott országban nincs érvényes forgalomba hozatali engedélyük, ezért legális csatornákon keresztül el sem juthatnak a fogyasztókhoz.

A békéscsabai eset kapcsán a GYEMSZI-OGYI jelezte, Magyarországon csak vény nélküli gyógyszereket lehet interneten keresztül forgalmazni, de kizárólag úgy, hogy az internetes felület mögött egy valódi patika áll. Egyéb esetben illegális a gyógyszerek online forgalmazása. A potencianövelő készítmények azonban kizárólag orvosi javallat mellett alkalmazhatók, ezért ezek online értékesítése hazánkban illegális.

A szakértők azt tanácsolják a gyógyszervásárlóknak, hogy ellenőrzött helyről, azaz hagyományos gyógyszertárból, internetes gyógyszerforgalmazásra jogosult gyógyszertárból, illetve vény nélküli gyógyszerek forgalmazására jogosult kiskereskedelmi üzletből szerezzék be az orvosságaikat, internetes rendelés előtt pedig mindenképp győződjenek meg a választott online gyógyszertár megbízhatóságáról. Ha a vásárló az oldalon nem találja meg a gyógyszertár elérhetőségét, akkor bizonyosan illegális forgalmazóról van szó, amelyet kerülni kell.

Az óvatosság szükségességét igazolja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából készült több felmérés is, amely szerint a magyar lakosság egy része hajlik arra, hogy megbízhatatlan forrásból vásároljon gyógyszert. A HENT 2011-es Hamisítás Magyarországon című kutatási jelentése rámutat, a lakosság 1 százaléka bármikor vásárolna nem megbízható forrásból gyógyszert, további 6 százalék pedig hajlik erre. Ez az jelenti, hogy hazánkban a több százezer olyan fogyasztó él, akiket a hamisítók egy-egy kecsegtető ajánlattal hamis gyógyszer megvásárlására ösztönözhetnek.

A HENT egy 2010-es kutatása, amelyben az internetezők attitűdjét vizsgálta, arra is rámutat, az online közösség még veszélyeztetettebb az illegális készítmények vonatkozásában. A rendszeres internethasználókat kérdező felmérés szerint minden negyedik internetező vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül, amely beszerzések elsődleges forrása az internet vagy egy ismerős volt. Ennél is többen, tízből négyen hajlanak arra, hogy bizonytalan forrásból rendeljenek, ha tudják, hogy az adott gyógyszert a magyar patikákban nem forgalmazzák.

A NAV által végzett házkutatás során készült videófelvétel az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: