Rólunk

Tevékenységünk

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet 2008-ban a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében hozták létre, tevékenységét a 287/2010. (XII.16.) Kormányrendelet alapján végzi.

Tagjai a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek, valamint a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői.

A Testület a hamisítás elleni küzdelmet érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező, illetve tanácsadói feladatokat lát el. Ezek a következők:

  • a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
  • a hamisítás elleni nemzetközi és európai uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolása és támogatása;
  • a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése;
  • tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, összehangolása, valamint végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
  • a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
  • javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok megalkotására és módosítására.


A testület célja, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról.
Bővebben:

  • a hamis termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata csökkenjen,
  • a szellemitulajdon-jogok védelmét megerősítse – ezáltal az innovációt előmozdítsa és a vállalkozások versenyképességét növelje,
  • a jogsértések elleni fellépést hatékonyabbá tegye, eszközrendszerét bővítse – ezáltal a feketegazdaság aránya csökkenjen és foglalkoztatás fehéredjen,
  • megakadályozza a hamisításból származó illegális jövedelmek bűncselekményekbe való visszaforgatását,
  • tudatosságnövelő tevékenységével, kommunikációjával felhívja a figyelmet a szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságára és megsértésének lehetséges következményeire, veszélyeire.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2017. május 25-én hatályba lépett ügyrendje a linkre kattintva elérhető.

A Testület vezetői

  • MK
    A Testület elnöke 2019. július 12-től dr. Varga Judit igazságügyi miniszter.
  • Pgy
    A Testület elnökhelyettese 2019. március 15-től Pomázi Gyula Zoltán, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
  • A Testület tevékenységét a Testület titkársága koordinálja, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának égisze alatt működik.
  • A Testület titkára 2022. áprilistól dr. Zugh Kinga.
  • A Testület kommunikációs referense 2019. decemberétől Barsvári Tímea.

A Testület munkacsoportjai

A Testület operatív feladatait a Testület munkacsoportjai végzik. Jelenleg hat aktív munkacsoport működik a Testületben:

Európai társszervezetünk

Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja (European Observatory on Infringements of Intellectual Property Rights)

A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló, 2008-ban megszületett tanácsi állásfoglalásban az Európai Unió Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy európai megfigyelőközpontot a hamisítás és a kalózkodás területén.

A Bizottság a Megfigyelőközpontot 2009-től saját keretein belül működtette, majd 2011-ben együttműködési megállapodást írt alá a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal (Office For Harmonization In The Internal Market).

2012. június 5-én lépett hatályba a 386/2012/EU rendelet, mely a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával és a – közszféra és a magánszektor képviselőinek bevonásával működő – Megfigyelőközpont működtetésével bízta meg.

A Megfigyelőközponttal való operatív kapcsolattartást a HENT titkársága látja el.

A Megfigyelőközpont által 2013-ban létrehozott öt munkacsoportból három munkájában (jogi, jogérvényesítési és tudatosságnövelő) magyar szakértők is részt vesznek.

A Megfigyelőközpont weboldala elérhető itt.

A megfigyelőközpont tevékenységének fókuszpontjai:

  • a szellemi tulajdon értékének fokozottabb tudatosítása;
  • a szellemi tulajdoni jogsértések elterjedtségének és hatásának fokozottabb tudatosítása;
  • a szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló bevált gyakorlatokra vonatkozó ismeretek bővítése;
  • a szellemi tulajdoni jogsértések hatásaival kapcsolatban a polgárokban kialakuló érzékenység növelése;
  • a szellemi tulajdonjogok érvényesítésében részt vevő hatóságok szaktudásának bővítése;
  • a szellemi tulajdoni jogsértések megelőzésére és kezelésére szolgáló technikai eszközökre vonatkozó ismeretek bővítése;
  • a szellemi tulajdonjogok terén tevékenykedő tagállami hatóságok közötti együttműködés, információcsere erősítése;
  • nemzetközi együttműködés erősítése a szellemi tulajdonjogok érvényesítése területén.