A magyar fiatalok egy része továbbra is vásárol hamis terméket és hozzáfér jogsértő tartalmakhoz: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által végzett kutatásban a megkérdezett 15 és 24 év közötti magyarok – az uniós átlaghoz hasonlóan – 37 százalékban vásároltak szándékosan hamisítványt.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022. június 8-án tette közzé új felmérését, amely a fiatalok szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos magatartását vizsgálja (hasonló kutatás már készült 2016-ban és 2019-ben is). A 2022 februárjában, összesen 22021, 15-24 év közötti, 27 uniós tagállamban élő fiatal körében elvégzett kvantitatív elemzés a szellemitulajdon-jog megsértésének két oldalát mutatja be: kiderül belőle, melyek az aktuális trendek a hamisított áruk vásárlása terén a fiatalok körében, illetve az is, hogy milyen jogsértő tartalmakat fogyasztanak. A megkérdezett fiatalok több mint fele (52 százalékuk) az elmúlt év során szándékosan vagy véletlenül vásárolt online legalább egy hamis terméket, egyharmaduk (33 százalékuk) pedig hozzájutott illegális tartalomhoz az interneten.

A világjárvány ezen a területen is éreztette hatását: az új felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan egy vagy több hamis terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (2019-ben ez 14 százalék volt). Ez az adat azonban országonként is jelentős eltérést mutat: Görögországban a legmagasabb az arány (62 százalék), Csehországban a legalacsonyabb (24 százalék), Magyarország pedig ezen a téren az átlagot képviseli (37 százalék). Ugyanakkor például Belgiumban (43 százalék), Dániában (39 százalék), Finnországban (44 százalék), Németországban (39 százalék), Hollandiában (41 százalék) átlag felett vásároltak a fiatalok hamisítványokat.

A fiatalok szándékosan vásárolt hamisított termékei leginkább a ruhák és kiegészítők (17 százalék), a lábbelik (14 százalék), az elektronikai eszközök (13 százalék), valamint a higiéniai, kozmetikai, testápolási termékek és a parfümök (12 százalék).

Sokszor előfordul, hogy a fiatalokat félrevezetik, emiatt vásárolnak hamisítványt: a hamis termékek nem szándékos vásárlása a körükben szintén 37 százalék, és a válaszadók elismerték, hogy nem könnyű megkülönböztetni a hamis árukat az eredetiektől. A hamisítványok vásárlásánál viszont továbbra is fontos tényező az ár és a könnyű beszerezhetőség, de egyre fontosabb a családi és baráti kör, valamint a társadalom befolyása is.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a fiatalok szeretnének-e legális forrásból hozzáférni a digitális tartalmakhoz: a válaszokból az derült ki, hogy az európai fiatalok 60 százaléka szeretné ezt (míg 2019-ben csak 50 százalékuk válaszolt így). Magyarországon pedig a megkérdezettek 65 százaléka mondott igent erre a kérdésre.

Ami a digitális tartalmakat illeti, szerencsére a legális forrásból való hozzáférés egyre nagyobb teret hódít a fiatalabb generációk körében. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben nem használt, játszott le, nem töltött le vagy streamelt illegális forrásból származó tartalmat, szemben a 2019-es 51 százalékkal vagy a 2016-os 40 százalékkal. A szándékos és illegális tartalomfogyasztás azonban így sem tűnt el, hiszen a fiatalok 21 százaléka elismerte, hogy az elmúlt 12 hónapban tudatosan fért hozzá jogsértő tartalmakhoz. Igaz, egy részüket ebben félrevezették, hiszen 12 százalékuk azt mondta, hogy véletlenül fértek hozzá efféle tartalmakhoz, 7 százalékuknak pedig fogalma sem volt arról, hogy jogsértő tartalomhoz jutott hozzá. A jogsértő tartalmak egyébként főleg filmek (61 százalékban), tévésorozatok (52 százalékban) és zenék (36 százalékban) voltak, és legfőképp erre dedikált webhelyeken, alkalmazásokon és közösségi média csatornákon keresztül érték el azokat.

Viszont a digitális tartalomfogyasztást elrettentő tényezők is befolyásolták: a kiberfenyegetések, a számítógépes csalások és a környezeti hatások tartoznak ezek közé.

A teljes tanulmány itt érhető el.

Az EUIPO ezzel kapcsolatos kisfilmje itt tekinthető meg.