Egy gyógyszergyár a sterilitás és precizitás fellegvára: a dolgozók a felismerhetetlenségig beöltözve, haj, szakáll- és cipővédőben, fertőtlenített ruhában, szájuk előtt maszkkal sürögnek a számítógépek által vezérelt gyártósorok között. A gyógyszerek, injekciók előállításához sterilizált desztillált vizet használnak, a levegő is csak szűrőkön keresztül juthat az épület falai közé. Szigorú előírások alapján gépek és emberek ellenőrzik egymás munkáját, a látvány bizalomkeltő és megnyugtató. És hogy működik egy gyógyszerhamisító üzem? Az interneten megcsodálhatunk jó néhány leleplezett üzemről készült rendőrségi fotót: az illegális gyárak elmaradhatatlan tartozékai a mocskos falak, az olajfoltos padló, a mindent elborító por és a rozsdás, festékes betonkeverő, benne ismeretlen összetevőkből kutyult katyvasszal, melyet ipari festékekkel színeztek és a belőle készült tablettákat hajszárítóval fújtak szárazra.

Nem csak a Távol-Keleten, itthon is találtak már hasonló üzemet, és a Liszt Ferenc reptéren sem szokatlan, hogy vámvizsgálatnál turistafelszerelés helyett gyógyszergyártáshoz használt eszközök kerülnek elő a bőröndből.

– A hamis gyógyszerek jelentős részét spam mailekben vagy olyan weboldalakon kínálják, melyen nagyon hasonlítanak a legális internetes patikák honlapjaihoz. Az Egyesült Államokban harmincötezer ilyen weboldalt tartanak nyilván, melyeknek csupán 0,6 százaléka legális. Itthon jelenleg körülbelül kétszáz magyar nyelvű weboldalon lehet gyógyszert rendelni, de csak ötven patikának van internetre szóló forgalmazási jogosítványa – mondja dr. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője.

– A hamisítók mindent elkövetnek, hogy oldaluk hitelesnek tűnjön: hatósági pecséteket helyeznek el rajtuk, az eredeti csomagolásban fotózzák le termékeiket, szakszerű betegtájékoztatókat töltenek fel, bankkártyával fizethetünk többféle pénznemben, sőt még arra is felhívják a figyelmünket, hogy a piacon léteznek hamis gyógyszerek, melyeket tanácsos elkerülni. Július 1-je óta könnyebb a dolgunk, ha ugyanis a gyógyszert kínáló oldalon szerepel egy szürke-zöld csíkos, fehér keresztet tartalmazó logó, és erre kattintva átjutunk az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapjára, akkor biztosak lehetünk benne, hogy legális patika oldalán böngészünk.

De miért választják a betegek a megbízható patikák helyett az internetet? A legtöbben azért, mert azt hiszik, hogy így kedvezőbb áron jutnak a gyógyszerekhez.

– A legutóbbi Pangea akció során (világszerte zajló egyhetes akció a gyógyszerhamisítás ellen) a hatóságok által illegális oldalakról rendelt gyógyszerek nem voltak olcsóbbak a legális áruknál, sőt a csaló honlapokon előzetesen bankkártyával kifizetett csomagok egy része meg sem érkezett – cáfolja ezt a hiedelmet a szakember.

Mások sajnálják az időt és fáradságot, ami az orvos felkeresésével jár, vagy kínosnak érzik, hogy problémáikkal doktorhoz forduljanak, majd a patikus előtt is felvállalják a betegséget, főleg ha az a szexuális élettel kapcsolatos. Ezért az egyik a legnagyobb üzlet a potencianövelő kék tabletta hamisítása, de rendelnek fogamzásgátlót, antibiotikumot, vérnyomáscsökkentőt, vércukorszint-szabályozót, koleszterincsökkentő tablettát is a neten.

– Ezek mind vényköteles gyógyszerek, biztosak lehetünk benne, hogy hamisítványok, mert forgalmazásuk az interneten nem engedélyezett – magyarázza Ilku Lívia. – De sok olyan tabletta is kapható, melyek legszebb álmaink beteljesülését ígérik: például a férfiakat célzó izomtömeg-növelők, a nőknek kínált rózsaszín Viagra, vagy a diéta és mozgás nélkül súlycsökkenést ígérő fogyasztószerek. Ilyen gyógyszerek a legális piacon valójában nem is léteznek. Erről mindenki meggyőződhet az OGYÉI honlapján (ogyei.gov.hu), ahol a Magyarországon forgalmazható gyógyszerek listája megtalálható.

A hamis gyógyszerek csomagolása, megjelenése megtévesztően hasonlít az eredetiére, ez alapján ne hozzunk döntést, hiszen még a szakértők is csak hosszadalmas klinikai vizsgálatok után tudják megállapítani, hogy valódi-e egy gyógyszer.

– A kitalált vagy valós gyógyszereket imitáló tabletták rendkívül változatos összetételűek: gyakran nincs is hatóanyag bennük, csak krétaport, falisztet, téglaport vagy egyéb emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy kifejezetten mérgező összetevőket töltenek kapszulákba, vagy formáznak meg tablettának. Előfordul az is, hogy bár tartalmaznak hatóanyagot, annak mennyisége nem a betegtájékoztatóban feltüntetett, vagy az egy dobozban lévő tabletták esetében is eltérő. Gondoljunk bele, hogy a hiányzó vagy kiszámíthatatlan mennyiségű hatóanyag mekkora veszélyt jelent például egy cukorbetegségre szedett, vérnyomáscsökkentő vagy rákgyógyszer esetén, milyen problémát okozhat egy hamis fogamzásgátló. Ráadásul arról már végképp nincs megbízható információ, hogy az illegálisan gyártott gyógyszereket az előírt körülmények között tárolták, szállították-e – folytatja Ilku Lívia.

Napjainkban rendkívül népszerűek a csakis természetes hatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítők, az illegális piac igyekszik is kielégíteni a keresletet, a szakember szerint azonban a hamisítók gyakran gyógyszerhatóanyag felhasználásával készítik ezeket a termékeket, így a hatást hozzák, de nem a vevőnek ígért módon.

– Egy illegális weboldalról rendelt gyógyszer szedése olyan, mint az orosz rulett: soha nem tudhatjuk, hogyan fog rá reagálni a szervezetünk, csak a szerencsén múlik egészségünk megőrzése, vagy akár az életünk. Hazai haláleset eddig nem történt, de Angliában például nyolc nő halt meg, miután hamisított gyógyszert vettek be.

Németországban állami kórházakban is fedeztek már fel hamis gyógyszert, ami úgy tudott bekerülni a közellátásba, hogy az eredeti csomagolóanyagot ellopták és kicserélték a tartalmát. Ilku Lívia szerint a magyar gyógyszerlánc annyira szigorú szabályok között működik, hogy nehezen képzelhető el hamis gyógyszer beszivárogtatása a rendszerbe.

– Nálunk a gyógyszer útja a gyártótól minden egyes nagykereskedőn, ügynökön át egészen a patikáig nyilvántartott és visszakövethető – magyarázza Ilku Lívia. – Várhatóan 2019-től azonban az Unióban ennél is szigorúbb szabályozás kerül bevezetésre. Ekkortól a receptköteles gyógyszerek csomagolásán olyan biztonsági elemeket helyez majd el a gyártó, melyek egyedi kódként egy digitális felhő alapú adatbázisba jelentkeztetik be a gyártósorról lekerülő gyógyszert, így egészen a gyógyszertári kiadásáig minden egyes doboz ellenőrizhető lesz a rendszerben, és olyan gyógyszer kiadása, ami előzetesen nem jelentkezett be a felhőbe, nem lesz lehetséges.

– Mielőtt megrendelünk egy sokat ígérő tablettát egy ismeretlen weboldalról, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a gyógyszerhamisítás és a kábítószer-kereskedelem összefonódása kimutatható, ahogy az is, hogy az ezekből szerzett jövedelem nagy részét a terrorizmusra fordítják. A gyógyszerkutatás, a biztonságos gyógyszerek előállítása rendkívül költséges folyamat. Ha patikában vásárolunk gyógyszert, akkor nem csak saját egészségünkért teszünk, de a terrorizmus helyett az orvostudomány fejlődését támogatjuk.

Hamis gyógyszerekkel, azokat forgalmazó oldalakkal kapcsolatos bejelentéseiket itt tehetik meg: hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu

A WHO szerint az interneten kínált gyógyszerek 50 százaléka, a világon forgalmazott gyógyszerek 30 százaléka hamis. A gyógyszerhamisítás négyszer jövedelmezőbb, mint a kábítószer-kereskedelem, 2010-ben az éves forgalom 75 milliárd dollár volt, és folyamatosan nő. A tavalyi 36 millió dolláros értékkel szemben az idei Pangea akció 7 napja alatt 115 ország bűnüldöző szervei 81 millió dollár értékű hamis gyógyszert találtak. Egy 2014-es pécsi felmérés szerint a megkérdezettek 12,6 százaléka rendelne a netről gyógyszert.

Az egészségügyi szakemberektől is változást kíván a hamis gyógyszerek növekvő térnyerése. Egyrészről ma még ritkán történik meg, hogy ha egy beteg panaszkodik, az orvos felteszi neki a kérdést, legális helyen vásárolta-e a tablettát. A betegnek is felelőssége és érdeke, hogy felvállalja, ha nem így volt. Már csak azért is, mert ennek semmilyen negatív következménye nincs rá nézve a hamis gyógyszer birtoklása nem büntetendő cselekmény. Bárhogy is kerül ilyen a birtokunkba, ne használjuk fel, ne adjuk tovább másnak, a legjobb, ha leadjuk egy patikában. Másrészről, míg a gyógyszerek esetében szigorú szabályok segítik a patikák biztonságos üzemeltetését, addig az ételkiegészítők és más, nem gyógyszernek minősülő termékek esetében a túl széles paletta miatt nem lehetséges hasonló előírások bevezetése, így a gyógyszerészektől is nagyobb odafigyelést követel, hogy ne fordulhasson elő, hogy illegális csatornákból kerülnek be termékek a polcaikra.