„Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás” állítja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva. „Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – tette hozzá.

Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán.

A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el “eredeti” védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található.

Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52%-a Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7%-át állította elő.)

Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt.

A hamisítás „népszerűségét” jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 000 ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2%-a egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; ezen termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.

„A nagyléptékű hamisítás a szervezett bűnözés egyre jobban jövedelmező ágát képezi, amely viszonylag alacsony kockázattal jár” – mutatott rá Németh Mónika.

A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti.

Emellett a hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak: az „Igazi IRA” hamis cigarettával árasztotta el Írországot és 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel. A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket, és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen.

A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. Ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló exportjának 89%-a, míg az EU-n belüli teljes gazdasági aktivitás 39%-a a szellemi tulajdonjogokhoz nagymértékben kapcsolódó iparágakban termelődik. Emellett az EU-munkahelyek 26%-a közvetlenül, újabb 9%-a közvetve kapcsolódik a szellemi tulajdonra épülő iparágakhoz, ahol a bérek átlag 40%-kal magasabbak, mint a többi szektorban.

„A gyártóknak okozott pénzügyi hátrányok mellett legtöbbször a járulékos költségek is számottevőek” ­– hangsúlyozta A HENT titkára.

Az Európai Bizottság egy korábbi jelentése szerint például a hamis gyógyszerek miatti kórházi kezelések költsége 2020-ig akár a 22 milliárd eurót is elérheti, míg az azonnali beavatkozások akár 1,1 milliárd eurójába is kerülhetnek a közösségnek.

A jelentés szerint a hamis termékek legjelentősebb értékesítési csatornája az internet, ugyanis a vásárlókat vonzzák a 24 órában elérhető, alacsony árakat feltüntető weboldalak, amelyek gyakran olyan igényességgel kerülnek kialakításra, hogy komoly riválisai a jogtulajdonosok legális weboldalainak. Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, hiszen ehhez több különféle joghatóság együttes akciója szükséges, valamint weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új holnappal előrukkolni. Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010 óta több mint 2600 doménnevet foglalt le az Europol és az együttműködő hatóságok; ezek az oldalak különböző hamis termékeket (ruházati termékeket, cipőket, kiegészítőket és elektronikai termékeket) árusítottak.

„Bár a megkérdezett európaiakat leginkább az egészségügyi és biztonsági kockázatok, a jogi következmények és a szervezett bűnözéssel való kapcsolat tartja leginkább vissza a hamis termékek vásárlásától, ennek ellenére továbbra is jelentős értékű hamis áru cserél gazdát. Ennek oka, hogy a hamisítás társadalmilag még mindig elég széles körben tolerált tevékenység, ez pedig nagyban nehezíti a hatóságok és a gyártók dolgát” – mutatott a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.